Kedves Látogató! Üdvözöllek!

Előszóban annyit szeretnék leszögezni, hogy az itt megjelenített szerelési- javítási tippek mind a saját tapasztalataimra épülnek, egy lelkes hobbista beszél belőlem. Az itt leírt javítási módszerek leutánzását kérem mindenki saját felelősségére tegye. Az esetleges sikertelenségre, és netán ebből eredő károkra felelősséget nem tudok vállalni. Ezekben a bejegyzésekben leközölt technikák nálam jól bevált módszerek, amit szeretnék megosztani veletek. A komolyabb szerelési munkálatok továbbá olykor speciális felszerelést és jártasságot igényelnek!

Vágjunk is bele az aktuális témába, ebben a bejegyzésben a törött/hiányzó IC lábak javításáról fogok írni. Senki sem örül neki, ha a féltve őrzött, és egyben egyre nagyobb értéket képviselő IC-i „lábatlankodnak” otthon. 😊

A leírást egy konkrét alaplap javítása kapcsán fogom bemutatni. Hogy ezzel a lappal mi történhetett korábban azt nem tudom, bár az évek során rengeteg érdekes „házi” megoldással találkoztam, volt amin már nem tudtam röhögni… A „jóvanazúgy” javításokkal sajnos gyakran találkozom. Amikor értem én, hogy per-pillanat működött, de azért na. Ami sok az sokk… 😊

A szóban forgó Commodore 64 alaplapja úgy nézett ki konkrétan mint egy város-makett amit katonai műveleti terepasztalnak használtak, és azon éppen háborús övezetet szimuláltak. Az ismeretlen típusú lövedékek pedig random találták el az IC-k lábait és lőtték ki azokat. Egyes lábak pótlása úgy történt, hogy simán össze hidalták ónnal a kiálló csonkokat a lappal. Innen szép nyerni. 😊

A sérült IC-k kiforrasztása megtörtént, majd egyesével jöhetett a lábak pótlása. Érdemes itt megjegyezni, hogy ezeknél a műveleteknél azért előfordulhat, hogy a forró páka hőjétől az IC meghibásodik, de tapasztalataim azt mutatják, hogy szerencsére elég sokat bírnak. Nálam még ebből fakadó meghibásodás konkrétan nem fordult elő szerencsére. Értékes, ma már nehezen, vagy csak drágán beszerezhető IC-ket pedig érdemes megmenteni, hiszen mi baj lehet. Láb nélkül úgysem működik, legalább megpróbáltuk😊

A technika amit alkalmazok a következő:

• a kiálló csonkot alaposan megtisztítom, zsírtalanítom IPA-val.

• ezt követően befuttatom cinnel, ha engedi… Gyakran fordult elő az a számomra is érthetetlen jelenség, hogy az ón futtató használata ellenére az ón egyszerűen nem fogta be a láb törött csonkját… Ilyen esetben nagyobb mennyiségű ón alkalmazásával a szomszédos lábbal/ lábakkal összefolyatom.

• ha ez megvan ez utóbbi esetben utómunka szükséges! Az összekötött szomszédos lábak közötti ón szakaszt egy fém fűrész lappal be kell vágni, ezáltal újra különválasztani ezeket a lábakat. Így a végén, ha szerencsénk van a kiálló csonkon végre lesz egy „ón-gubacsunk”.

• Ha az IC lába tőből letörött, és nincs kiálló csonk, akkor oldalról 1mm es fúróval a láb kiállása alatti részen megfúrom kicsit, így ugyan már az IC-n belül, de kapok egy kicsi fémtiszta felületet amelyen a forrasztó ón megkapaszkodhat…

• Ezután fogok egy hibás „donor” IC-t és vágok róla egy lábat. Ennek a belső felét fémtisztára kaparom, ón futtató szerrel bekenem, és ónnal befuttatom.

• az IC-t behelyezem egy foglalatba, és a hiányzó lábnál beszúrom a foglalatba a „pót” lábat. Beigazítom, hogy egyenesen álljon, egy magasságban a többi lábbal.

• Ezután már ónt nem kell használni. A páka hegyét megtisztítom, és a „pót” láb felső részénél óvatosan rányomom. A hő hatására a két előkészített, ónozott felület eggyé válik. Ha gondosan előkészítettük a terepet, elég erős lesz ahhoz, hogy az IC ki-be helyezéseit simán kibírja!

• Jöhet a teszt! 😊

Ebben az esetben szerencsém volt. A láb-pótolt IC-k hibátlanul működtek 🙂

Köszönöm a megtekintést, kérdések, kommentek jöhetnek 🙂

További jó retrozást Mindenkinek 🙂

Üdv,
Peti