Kedves Látogató! Üdvözöllek!

Előszóban annyit szeretnék leszögezni, hogy az itt megjelenített karbantartási útmutatók, szerelési, javítási tippek mind a saját tapasztalataimra épülnek, egy lelkes hobbista beszél belőlem. Az itt leírt javítások, módszerek leutánzását kérem mindenki saját felelősségére tegye. Az esetleges sikertelenségre, és netán ebből eredő károkra felelősséget nem tudok vállalni! Ezek nálam kialakult szokások, eljárások, amelyek az évek során bevált módszereknek tekinthetők. A komolyabb szerelési munkálatok továbbá olykor speciális felszerelést, és szerelésben jártasságot igényelnek!

A kazettás egység (DATASSETTE)

A kazettás egységek a maguk idejében (kb. 80-as évek) a legelterjedtebb adatrögzítő egységként szolgáltak hazánkban, a legtöbb számítógéppel rendelkező háztartásban ez volt az opció, a lemez meghajtó egységekről csak álmodozni mertünk. Emlékszem, osztálytársaimmal cserélgettük a kazettákat a szünetekben, aztán nagy élménybeszámolókat tartottunk másnap. Akkoriban elég megbízhatóan, pontosan működtek ezek a masinák, csupán a pontos fejbeállítás okozott némi fejtörést, akinek datassette-je volt biztosan mindig volt nála egy műszerész csavarhúzó, így jártunk át egymáshoz, és mentek a nagy „copy” partik! Azonban sajnos ezek az egykoron nélkülözhetetlen perifériák mára rendkívül elavultak. Az alkatrészeik megkoptak, a szerkezetük egyre inkább megbízhatatlanná vált egy-egy sokat használt példány esetében. Számtalan magnó egység megfordult a kezem alatt az elmúlt pár évben, de nehéz lett volna akár egyre is rámondanom, hogy „na végre ez megbízhatóan működik!” Egyszer egy LEVIS magnó esetében, ami szinte újszerűen került hozzám majdnem sikerült. Az egyik legjobb magnómnak tartottam. Aztán egyszer csak egymás után két szalagomat is „megrágcsálta”, ráadásul az egyik egy gyári szalag volt. A sírógörcs kerülgetett. Hiába, elszállt felettük az idő, ezt tiszteletben kell tartani, ha ezzel akarunk foglalkozni. Sokan kérdezték már tőlem, hogy mit vesződök ezzel, annyi más megoldás van már ezek kiváltására. Persze, nyilván, de ha nosztalgiázni szeretnék akkor ez a kellemes küzdelem pont, hogy jó érzéssel tölt el. Mindig is nagy híve voltam a korhű perifériák alkalmazásának, én már csak ilyen vagyok 🙂 Mit tehetünk tehát, hogy legalább viszonylag gyakrabban legyen sikerélményünk?

A kazettás egységünk karbantartottsága a „megbízható” működés alappillére! Ne felejtsük el azonban, hogy a megbízható működés ezeknél az egységeknél sohasem garantált! Ennél az adattárolási módszernél ugyanis gyakran akadnak olyan jellegű problémák, amelyek gátolják a sikerességet. Teljesen random módon fordulnak elő betöltési, illetve adatrögzítési hibák, amelynek legfőbb oka, hogy maga az adatrögzítés és olvasás rendszere teljes mértékben ki van szolgáltatva a relatíve bonyolult mechanikus szalagtovábbításnak, a kazettás egységek és maguk a kazetták koráról nem is beszélve!

Tapasztalat:
Gyakran szaladtam bele abba a hibába, hogy egy-egy sikertelen kísérletezgetés közben ki-be kapcsoltam a gépet anélkül, hogy megvártam volna míg a memóriából törlődnek az előzőekben betöltött adatok. Ezzel azt értem el, hogy esélyem sem volt egy újabb sikeres betöltésre. Ugyanis, ha kikapcsolás után azonnal visszakapcsoljuk a gépet a memóriában addig tárolt adatok részben megmaradnak, értékes tárhelyet foglalva le ezzel. A gyári leírás szerint két percnek kell eltelnie mielőtt ismét visszakapcsolnánk C64-esünket! Tehát kikapcsolás után mindig várjunk a visszakapcsolás előtt legalább 1, de az sem baj, ha az előírt két percet. Tapasztalat, hogy sok esetben csak ez volt a hibás betöltés oka!

Másik, és egyben a leggyakoribb oka a sikertelen betöltésnek, hogy rossz a fej beállítása. Sajnos számos gyakorlati kísérletezés után bátran kijelenthetem, egyszerűen nincs olyan, hogy „gyári” fejállás. Illúzió csupán. Lehetetlen egy fejállásra állítani nemhogy a különböző típusú magnókat, gyakran még két teljesen azonos típusú magnó esetében sem lehet ezt megtenni. Sok esetben két gyári eredeti kazetta közt is van némi fejállásbeli különbség. Több esetben is tapasztaltam ezt, ugyanazon az adott magnón tesztelve! További tapasztalat, hogy egy úgynevezett „gyári” fejállással rögzített felvételt (programot) sok esetben zavarosabb „jelképpel” (fejbeállító programban grafikusan ábrázolt jelerősség) játszik vissza egy egyébként szintén helyesen pozícionált másik magnó. Kedvenc vicces tapasztalatom az volt, amikor egy gyári (eredeti) dupla oldalas játékot próbáltam betölteni. A fejet jól bepozícionáltam, és a betöltés sikeresnek bizonyult. egészen addig amíg meg nem kellett fordítani a szalagot. Ott elakadt a betöltés, mivel később kiderült, hogy a másik oldal kissé más fejbeállítással került rögzítésre 😀 Elkerülhetetlen a magnó fej folyamatos állítgatása.

Tipp   Használjuk lehetőleg az „Azimuth” nevű fejbeállító programot ehhez (C64). Ezzel a programmal elég pontosan tudjuk a magnó fejét az adott szalaghoz igazítani. Más típusú gépek szalagjait is ellenőrizhetünk vele, attól függetlenül, hogy nem az adott géptípusra íródtak! (Pl. VC20, C16, Plus/4) A fej beállításának leírását lásd később! Lehetőleg szerezzünk be egy „cartridge”-ot (vagy SD kártyás bővítőt) ami ezt a programot tartalmazza és egy gombnyomással elérhető. Így bekapcsolás után egyből ellenőrizhetjük a kazettán található felvétel jel képét, nem kell külön vesződni egy fej beállító program betöltésével.  Én egy régi kiadású MODUL+ cartridge-ot szereztem be, ez sok egyéb hasznos felhasználói programot is tartalmaz még.

Ezek után próbáljuk megemészteni a fentebb leírt szomorú valóságot, hogy a Commodore magnó nemcsak játék és mese, a sikerért mindent bevetve rátérek a kazettás egység karbantartási folyamataira!

Kazettás egység karbantartása:

Az előzőekben leírtak ellenére azonban jelentős sikereket érhetünk el az alább felsorolt karbantartási lépések időszakos végrehajtásával. Itt jegyezném meg, hogy alapvetően két típusú szerkezeti egységgel találkozhatunk leggyakrabban a Commodore gépekhez gyártott adatrögzítő magnók belsejében. Az eredeti C2N 1530 típusú felépítéssel, és az ezekhez rendkívül hasonló külsejű más forgalmazók által a piacra dobott magnó egységek „továbbgondolt” szerkezetével. Ezek felépítése nagyon hasonló, ám bizonyos részleteiben eltér. Éppen ezért a leírásomban mindkét típussal foglalkozom.

A két típus közti szembetűnő különbségek:

• Ékszíjak:  1. szerkezet: Három tárcsán halad keresztül (motor tárcsa, főtárcsa, feszítő tárcsa). 2. szerkezet: Két tárcsán halad a meghajtó szíj (motor tárcsa, főtárcsa)
• A szalagtovábbító görgő:     1. szerkezet: 13 mm átmérőjű, 2. szerkezet: 9mm átmérőjű.
• A gombok kiosztása:  1. szerkezet: 6db kezelőgomb, a STOP és az EJECT funkció külön gombra került, és nincs rajta PAUSE gomb. 2. szerkezet: 6db kezelőgomb, a STOP/EJECT egy gombra került, és megjelent rajta a PAUSE gomb is.

Saját tapasztalatom, hogy a 2. szerkezettel szerelt magnó kerülendő! Szerkezete teljességgel megbízhatatlan, és gyakran gyűri be a szalagot, rendkívül sok bosszúságot okozva ezzel!

A szükséges karbantartási feladatok:

Ellenőrizzük az író/olvasó fej tisztaságát:

Szükség esetén alkohol tartalmú tisztító folyadékkal és egy fülpiszkáló segítségével óvatosan, körkörös mozdulatokkal (nem nagyon rányomva a fülpiszkáló vattáját!) tisztítsuk meg, majd a fülpiszkáló másik (száraz) végével töröljük szárazra a fejet. Isopropyl alkohol a legalkalmasabb erre a célra. Nagyon makacs szennyeződés, esetleg felületi rozsdafolt esetén nálam a krómtisztító polírpaszta bevált. Vékony rétegben vigyük fel a pasztát az író/olvasó fej felületére és egy fülpiszkálót óvatos körkörös mozdulatokkal alkalmazva varázsoljuk új állapotúra vele a fejet. 🙂 Csodákra képes! Arra figyeljünk, hogy a fej szélén lévő szalagvezető keret tövénél se maradjon a tisztító szerből. Ha kell, egy papír darabka élével piszkáljuk ki a maradékot! Időközönként az előtörlő fejet is tisztítsuk meg az előbb említett módon. Mindkét típusnál ugyanaz az eljárás!

A szalagtovábbító görgő időközönkénti tisztítása is fontos:

Ebben az esetben azonban TILOS bármilyen alkohol tartalmú tisztító folyadék alkalmazása! A gumi görgő ugyanis nagyon érzékeny rá, kiszárad, kirepedezik tőle. Vizes, esetleg kissé szappanos fültisztítóval érdemes tisztítani, úgy, hogy a szerkezetet az alsó burkolatban hagyva csatlakoztatjuk a géphez, és bekapcsoljuk azt. Ekkor nyomjuk le a PLAY gombot, és a forgó görgőhöz nyomjuk hozzá a benedvesített fültisztító vattáját. Ha szappant is alkalmaztunk mindenképpen sima vizes vattával fejezzük be a kezelést, hogy a szappan ne maradjon a görgő felületén! Ügyeljünk arra, hogy ne bő vízzel áztassuk be a vattát, nehogy bármi mást is eláztassunk a szerkezetben, üzem közben ez különösen kockázatos lehet. Inkább csak nedves legyen a felülete. Másik módszer „haladóbb” és némi műszaki érzékkel felvértezett felhasználóknak, hogy kiszereljük a görgőt. Így akár szappanos vízzel csap alatt is lemoshatjuk alaposan.

Kiszerelése a kétféle típust megkülönböztetve:

1. szerkezet (a három ékszíjtárcsás változat):
Távolítsuk el óvatosan a görgő tartó tengely tetejéről a műanyag záró sapkát felfelé irányuló mozdulattal. (Húzzuk felfelé a körmeinkkel, vagy esetleg egy-egy éles szerszámmal két oldalról alányúlva) Fontos, hogy két oldalról emeljük ki a helyéről a pöcköt, elkerülve ezzel annak esetleges törését. Ezután miközben a görgőt felfelé mozgatjuk, akasszuk ki a helyretoló rugókat az alján, de mindenképpen előtte gondosan jegyezzük meg (esetleg fotózzuk!) azok pozícióit, hogy a visszaszerelésnél biztosan a helyére kerüljenek vissza.

2. szerkezet: (a két ékszíjtárcsás változat):
Ennél a típusnál a görgő kiemelése még nem is, a visszahelyezése viszont annál nehézkesebb. Lényege, hogy először egy csavarhúzóval akasszuk ki a görgő tartó konzoljából az egyetlen rugót, majd az egészet fordítsuk picit az óra járásával ellentétes irányba ütközésig. (Látni fogjuk, hogy a szerkezetből kimagaslik egy műanyag ütköző.) Ezzel túltekerjük az üzemi végponton, és a görgőt tartó konzol alsó részén található bemaráson keresztül már ki tudjuk emelni felfelé a görgőt, az nem fog ütközni a tengelyen lévő kis pöcökkel. Visszahelyezése nehézkes, egyszerre kell ugyanezen végponton összehozni az illesztést, és a rugót is a helyére pattintani. Ehhez érdemes egy csavarhúzóval a rugó végét kissé megemelni a művelet közben.

Ami nálam szintén bevált, hogy a már kiszáradt, felkeményedett görgőt NIVEA bőrápoló krémmel kezeltem:
Egy fórumon találtam rá egyszer erre a módszerre, és meglehetősen hatékonynak bizonyult! Ha erre a műveletre kényszerülünk, kénytelenek vagyunk a görgőt kiszerelni az előzőekben leírt módon, kenjük be alaposan a krémmel, úgymond áztassuk benne, és néhány óra elteltével, mossuk le róla szappanos vízzel. Túl sokáig sem ajánlott a krémben puhítani erre ügyeljünk! (Napokig ne hagyjuk benne például) A kiszáradt, felkeményedett görgő egyértelmű jele a magnó hangos „nyekergése” üzem közben.

Az egyik legfontosabb karbantartási feladat az ékszíjak állapotának és feszességének ellenőrzése:
A legnagyobb probléma tud lenni egy laza ékszíj a pontatlan, hibás működés hátterében. (Tapasztalat!) Amennyiben az ékszíj laza, kinyúlt, azzal sajnos nincs mit kezdeni, cserélni kell. Beszerzése nem lehetelen szerencsére. A tekerésszámláló ékszíj cseréje meglehetősen egyszerű, mindkét típusú szerkezet esetében: Nem kell bontani hozzá semmit, nézzük meg, hogy hol fut az eredeti szíj és annak megfelelő behelyezéssel tegyük fel az új szíjat. Itt jegyezném meg, hogy az 1. szerkezet esetében (három tárcsás változat) könnyedén lehetőség van a meghajtó szíj fesztelenítésére amennyiben a magnót hosszabb ideig tároljuk. Egyszerűen nyomjuk le hozzá az előre tekerés (FWD) gombot. Ez a szíjat minimálisan, de lazább állapotba helyezi. Érdemes így tárolni őket!

A meghajtásért felelős szíj cseréje minimális megbontást igényel a következőképpen:

1. szerkezet (a „három ékszíjtárcsás” változat):
Ennél a szerkezetnél jól látható, hogy az ékszíj egy fém burkolat alatt halad át. A középen elhelyezkedő nagy tárcsa felett lévő konzol tetején lévő kis csavart lazítsuk meg és tekerjük ki kb. 5-6 mm-re, kivenni nem kell! Ennek a konzolnak a másik oldalán oldalt található egy másik csavar, ezt már el kell távolítani teljesen. Ezzel a kis konzol ez utóbbi oldalon már megemelhető éppen annyira, hogy az ékszíjat át tudjuk bújtatni alatta.

2. szerkezet: (a két ékszíjtárcsás változat):
Itt egyszerű a dolgunk, a régi ékszíj szabadon eltávolítható, és cserélhető!

Gyakran előforduló hiba még az úgynevezett „LEAF-SWITCH” azaz a kazettás egység alaplapja alatt található kis mikrokapcsoló szennyeződése:

Ez a kis réz lemezkékből álló kapcsoló a motor kapcsolásáért felelős a gombok lenyomásakor. Tisztításához először is lazítsuk fel az alaplap tartó kis csavarokat, és oldjuk fel a bejövő kábelköteg rögzítését, mert csak így lehetséges az alaplap jelentősebb kimozdítása, esetleg felfelé fordítása. (Amennyiben a kapcsolóra forrasztott két kábel túl rövidre szabott, kevésbé tudjuk elmozdítani oldalirányba az alaplapot, de annyira talán mindenképp, hogy a mikrokapcsolót meg tudjuk takarítani, vagy esetleg le tudjuk szerelni a tisztítás idejére.)
A kis kapcsoló az alaplap alatt egy csavarral, vagy másik megoldás, hogy egy műanyag kipattintható kengyel által van a szerkezethez rögzítve. Ezt kicsavarva (vagy a műanyag kengyelt kipattintva) a kapcsolót kiforrasztás nélkül is szabaddá tudjuk tenni a tisztításhoz. Készítsünk elő egy sima papírcsíkot, áztassuk be kontakt spray -el, vagy Isopropyl alkohollal, és helyezzük az érintkezők közé. A kapcsoló rézlapjait összenyomva húzzuk ki a papírcsíkot közüle. A műveletet ismételjük meg többször. A kapcsoló visszacsavarozásánál figyeljünk oda, hogy ne húzzuk túl a csavart a rögzítéshez szükséges ponton, mert a kis műanyag kengyel, amiben a csavar van könnyen elpattan! (tapasztalat!). Ahogy apám fogalmazott mindig amikor kérdeztem egy kütyü szerelés alkalmával, hogy ezt mennyire húzzam meg? : „Hát, nem hengerfej!”
Amennyiben ez a „baleset” mégis megesik, egy megfelelő méretű körmös alátéttel orvosolhatjuk a problémát. Tegyük a csavar alá közvetlenül, így rögzítéskor ez egyben tartja, nem engedi szétnyílni a kengyelt, ami ezáltal megfelelő nyomatékkal rögzíthető lesz ismét. A másik rögzítési fajtánál csak egyszerűen pattintsuk vissza a műanyag kenygyelt a helyére.

A mozgó alkatrészek kenésének fontossága:
Fontos a kazettás egységünk különböző mozgó alkatrészeinek megfelelő kenése. Erre a célra lehetőleg műszerész zsír használta javasolt, én személy szerint a MOTIP műszer zsírt használom. Érdemes különös gonddal zsírozni nem csupán a mechanika fémes mozgó részeit, de a gépház kazetta ajtó zsanér elemeit is! Sajnos a kazettás egység ajtaja nagyon gyenge pontja ezeknek a típusoknak. A zsanérok hamar kikopnak és az ajtó gyakorlatilag kiesik a helyéről. Javíthatatlan eset, a gépházon minimális kopás esetén már megtörténik. Javaslom az ajtó különös gonddal történő kezelését. Gyakori eset, hogy az ajtóba helyezett kazetta lecsukáskor nem akar a helyére ugrani egyből. Ilyenkor ha csak rutinból határozottan erőltetjük lefelé, a zsanért nagy erő behatásoknak tesszük ki. Jómagam a nyitáskor is egy ujjal a bal oldali zsanért „finoman ellentartom”. (Általában ez az oldal adja meg magát)

Amennyiben a fenti műveleteket a használat gyakoriságától függően időközönként elvégezzük, nagyban hozzájárulunk a kazettán történő sikeres adattároláshoz, és sok bosszúságtól mentjük meg magunkat.

A következőkben lássunk néhány esettanulmányt, ami nálam fordult elő ebben a témában:

Bizony kezdetben elkövettem azt a hibát, hogy a hozzám került kazettás egységek felújítása során a szalagtovábbító gumi görgőket ugyanazzal az isopropyl alkohol tartalmú tisztító folyadékkal pucoltam jó alaposan, amit a fejek tisztítására is használtam. Ezeknél a magnóknál egy darabig nem is volt semmi gond, tették a dolgukat. Azonban később ezek a görgők rettenetes nyikorgó hangot kezdtek kiadni magukból. Először nem is tudtam beazonosítani a hang forrását, aztán valahogy véletlenül fedeztem fel, hogy ez bizony a görgő felől jön. Kiszerelve a görgőt, láttam, hogy az csont kemény lett, és a felülete kirepedezett. Hiába az alkohol káros a görgők egészségére (is). A megoldást végül egy internetes fórumon keresztül találtam meg. Ott a NIVEA bőrápoló krém használatát javasolták. Kipróbáltam a NIVEA krémbe áztatás módszerét, és valóban bevált! A görgőim visszakapták szinte eredeti állapotukat. (a módszer leírását lásd fentebb!)

Az ékszíjak megfelelő feszességének fontosságáról korábban mit sem tudtam. Tekerte a szalagot, nekem annyi bőven elegendő volt. Szerencsére sikerült is egy laza ékszíjas magnóval megírnom vagy 6-7 kazettát. Aztán csodálkoztam, hogy egyre több program betöltésekor jött elő a rettegett „?LOAD ERROR” hibaüzenet. Hiába a jó fejállás, ha laza ékszíjas magnóval veszünk a kazettára, vagy épp próbálunk arról betölteni valamit, mindkét esetben hibáztunk. Az eszköz teljesen megbízhatatlan lesz ettől. Időnként rendesen betölt valamit, aztán semmit. Volt olyan eset, hogy direkt próbát tettem. Egy laza és egy normál feszességű ékszíjjal ellátott magnóval ugyanazt a programot ugyanarról a kazettáról próbáltam betölteni. Az eredmény kitalálható: a laza ékszíjas nem járt sikerrel, míg a feszes igen!

Tipp: Annak érdekében, hogy egy jó ékszíj szett állapotát megőrizzük, érdemes -amennyiben a magnót hosszabb időre tesszük el pihenni- feszteleníteni azokat. Fentebb már írtam róla, hogy a háromtárcsás verzió esetén van lehetőség részleges fesztelenítésre az előre tekerés gomb lenyomásával. Ha azonban teljesen feszteleníteni szeretnénk ahhoz a magnó hátlapját leszedjük, és a két ékszíjat egyszerűen leakasztjuk az ékszíjtárcsák valamelyikéről. A lényeg, hogy az ne feszüljön tovább, hanem ellazuljon. Nem kell kiszedni, nyugodtan benne hagyhatjuk. Aztán a hátlap mehet vissza, a magnónk meg a szekrénybe.

Kazettás egység egyéb hibalehetőségei:

Ebben a rövid fejezetben három olyan meghibásodásról lesz szó, amely házilag már nehezebben javítható, és speciális eszközt igényel a javítása. Amennyiben az előző fejezetben leírtaknak megfelelően karbantartottuk kazettás egységünket, de az mégsem akar működni, (gyakori jelenség sajnos, hogy a fej egyáltalán nem mutat jelet a fejbeállító programban) akkor az alábbi hibákra gyanakodhatunk még:

…A fej meghibásodott, vagy teljesen elkopott a külső felülete (open-head effektus) Ilyenkor a fej cserére szorul. Leggyakoribb típusú fej ezekben az eszközökben a D2120-as, illetve a D2112-es. Ez csak alaplapi forrasztással, és kellő körültekintéssel kivitelezhető azonban ez még viszonylag könnyen megoldható egy forrasztó páka segítségével.

…Az alaplapon lévő úgynevezett „slide-switch” kapcsoló (amely a lejátszás (PLAY) illetve a felvétel (REC) üzemmódok közti váltásért is felelős), belső szerkezete, az abban található réz lemezkék elkoszolódtak, nem érintkeznek rendesen. Ez csak körülményes módon tisztítható, a kapcsoló érdekessége, hogy egyszerre több áramkört nyit/zár egyidőben, ezért összesen 18 lába van melyek mindegyikét ki kell forrasztani az alaplapról, valamint magát a kapcsoló rögzítő lábakat is. (4db). Ezt követően a kiszerelt kapcsolót tovább kell bontani az alján lévő fém fülek kihajtásával, és az apró réz érintkezőket, csúszkákat megtisztítani benne alkoholos tisztítószerrel.

…Valamely alaplapi áramköri egység hibásodott meg. Ezek közül általában az IC-k valamelyike száll el, de szerencsére ez nem gyakori jelenség. Általában a kazettás egység bekapcsolt gépre történő csatlakoztatásának eredményeként jelenhet meg ez a hiba, mivel ez a periféria nem támogatja a ma már alapvető „hot plugging” üzemmódot, azaz, hogy bekapcsolt számítógépre csatlakoztassuk a kazettás egységünket, vagy épp húzzuk le arról. Már csak ezért sem szabad ezzel kísérletezni. Arról nem is beszélve, hogy a számítógépünk is károsodhat ilyenkor! Ilyen esetben csak az IC cseréje jöhet szóba, amely szintén az alaplapról történő kiforrasztással lehetséges csupán.

…Gyakori hiba tud lenni, amikor az egyébként kissé túlsúlyos spiáter öntvény ékszíj főtárcsa „elszabadul”, a tengelyen könnyedén jár le-fel, és lentebbi pozícióban súrolja a határoló fém szerkezetet. Jellegzetes fémes súrlódó hanggal jár ez a jelenség. Későbbi modelleknél súlycsökkentés céljából a tárcsa közepe már műanyagból készült. Előbbi, fémtárcsás modellek esetén a megoldás a szerkezet szétszerelése után, a szalagtovábbító tengely eltávolítása a tárcsából, és annak beragasztása pillanat- vagy fém ragasztóval. Ez természetesen csak abban esetben megoldás, ha a tengely a tárcsában csúszkál, vagyis lazul ki. Ha a tengely megfelelően rögzített a tárcsában akkor is könnyedén fordul elő, hogy felülről, a kazetta rosszul pozícionált behelyezésekor a kazetta háza nyomást gyakorol a főtárcsa kiálló tengelyére, amit felülről csupán egy vékony rugalmas gyűrű tart pozícióban. Ekkor könnyedén megesik, hogy ez a gyűrű „enged”, és a főtárcsa-tengely a főtárcsával együtt lefelé mozdul, ami szintén a fent leírt jelenséget okozza.

Kazettás egység fej beállítása a „Head fit” vagy „Azimuth head alignment” ismert programmal:

• A fej beállításához szükségünk lesz egy kis méretű műszerész csillag-csavarhúzóra. Az állító csavart tekerjük az óra járásával megegyező irányba (befelé) ütközésig. (megszorulásig)
• Helyezzük be a kazettát amelyre a fejet be szeretnénk állítani.
• Nyomjuk le a PLAY gombot.
• A kijelzőn ilyenkor mivel a fej teljesen szélső állapotba van állítva, valószínűleg zavaros pontok halmaza jelenik meg, vagy egyáltalán semmi.
• Lassan kezdjük el tekerni a csavart visszafelé.
• Egyre inkább elkezd összeállni a két vonal majd a végén zajmentes lesz. Ezen is tekerjük túl óvatosan, és amikor ismét elkezd „szétesni” a jel képe akkor kezdjük el visszafelé állítani míg a jel a legélesebb képet mutatja. Ekkor áll a fej a megfelelő pozícióban (lásd: a képen fent!)

Ezzel a bejegyzésem végéhez értem. Remélem hasznos kis olvasmány azoknak akik ilyesmire adják/ adták a fejüket, észrevételeket, további tapasztalatokat szívesen olvasok a témában…